Technikai okok miatt ezen a blogon lesz elérhető a publikációs listám. Remélem Munkácsi Bernát nem sértődik meg.
Publikációs jegyzék
Önálló könyvek, kiadványok, elektromos publikáció
1.Bibliográfia a permi népek nyelvének, történetének és irodalmának ismeretéhez (1990–1999). www.arts.u-szeged.hu/finnugor (SZTE BTK Finnugor Tanszék honlapján); www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/katalog/permi/permi.htm (Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján)
2.Udmurt–magyar szótár. Savaria University Press, Szombathely, 2002. [2003], 532 p. ISBN 963 9438 10 3 (Rec: Zaicz Gábor: Oroszországi finnugor nyelvek szótárai magyarul. Finnugor Világ, 2004 (IX.) 1. szám, 31–33. p.)
3.Az -śk- képző az udmurt (votják) igeképzés rendszerében. UKF, Nyitra, 2008. 226 p. ISBN 978-80-8094-412-4
4.Megvalósult gyermekálom (Munkácsi Bernát udmurtföldi útja). A naplót és a levelezést közreadja, a jegyzeteket írta: Kozmács István. Ab-Art, Pozsony, 495 p. ISBN 978-80-8087-043-0
5.Finnugor és nem finnugor írások és tanulmányok. Europica Varietas. UKF FSS Nyitra, 2009. 162 p. ISBN 978 80 9094 515 2
Oktatási segédanyagok, tankönyvek
1.Удмурт кыл. Дышетскон книга. (Udmurt nyelvkönyv.) Szeged–Kecskemét, 1998. 102 p.
2.Удмурт кыл. Дышетскон книга. (Udmurt nyelvkönyv.) Javított [2.] kiadás. Szeged, 2002. 102 p. ISBN 963 482 572 9
3.Az udmurt (votják) nyelv alapjai. Budapesti Finnugor Füzetek 16., Budapest, 2001. 100 p. ISBN 963 463 481 1
4.Ismeretek a nyelvről – nyelvészeti alapismeretek. Segédanyag a Bevezetés a nyelvészetbe című kurzushoz, UKF, Nyitra, 2008. 156 p. ISBN 978-80-8094-353-0
Szerkesztett művek
1.Fejből fújom verseimet. (Mutatványok a finn népköltészetből.) Nyersford. és szerk.: Kozmács István. Kecskemét, 1984, Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 17 p.
2.Régi Kalevala Reguly Antal fordítástöredéke. Közzéteszi, bevezető és jegyzetek: A Molnár Ferenc. Kecskemét, 1985. Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 55 p. (Kiadói tevékenység)
3.Дунай тулкымъёс – Кам ярдурын. Венгер литературая сузъет.A Duna hullámai a Káma partján. Magyar irodalmi antológia udmurt nyelven. Ижкар (Ижевск), 1997., 290 с.
4.Uráli nyelvészet. Kozmács István–Sipőcz Katalin (szerk.), Szeged, 2006. ISBN 978-963-7356-84-1
Szakdolgozat, disszertáció
1.Grigorij Verescsagin kéziratos udmurt-orosz szótára (1921). Szakdolgozat. Szeged, JATE BTK, 1979. 58 p.
2.Udmurt névtani vizsgálatok. Egyetemi doktori értekezés, Szeged, JATE BTK, 1992. 114. p.
3.Az -sýk- képző az udmurt (votják) igeképzés rendszerében. PhD értekezés, Szeged, SZTE, Nyelvészeti Doktori Iskola, 2004, 196 p.
Szakcikkek, tanulmányok
1.Egy kihalt nemesi família családnevéről. Magyar Nyelvőr, 1987/1. 28–31. p.
2.Tudósítás Hunfalvy Pál kézirati hagyatákáról. Néprajz és nyelvtudomány, 1987–1988: 115–122.
3.Udmurt névtani kérdések. Névtudomány és művelődéstörténet. A IV. magyar névtudományi konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján, 1986. október 8–10. MNyTK (183) 331–335. p.
4.Udmurt vorsudnevek. Studio–Uralo Altaica. Supplementa 2. "Dvinán innen, Dvinán túl". Jubileumi tanulmányok. 1986: 76–87.
5.Henkilönimien kysymyksiä votjakin kielessä. Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum, Sessiones Sectionum, 3C. Debrecen, 1990: 258–263.
6.Egy XVIII. századi udmurt nyelvű Miatyánk-fordítás. Folia Uralica Debreceniensia 2, 1991: 123–128.
7.Udmurt nyelvjárási szövegmutatványok I. Középdéli nyelvjárás. Hajdú Péter 70 éves. Linguistica Ser. A., Studia et Dissertationes 15. Budapest, 1993: 207–219.
8.Votyak Dialects and Literary Language – Votyak Vernacular. Specimina Sibirica 8. 1993: 65–69.
9.A votják műveltető szerkezetekről. Folia Uralica Debreceniensia 3. 1994: 41–46.
10.Megjegyzések az udmurt birtokos szerkezetről. Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére, Szeged, 1996: 206–209.
11.Словник из текстов Берната Мункачи из книги "Volksbräuche und Volksdichtung der Wotjaken". Пермистика 4, Ижевск, 1997: 81–84.
12.Inkluzív személyes névmás a finnugor nyelvekben? Néprajz és Nyelvtudomány, Szeged, 1998: 137–145.
13.Az udmurtok – Udmurtia. Finnugor kalauz. (szerk.: Csepregi Márta), Panoráma Kiadó, 1998: 91–107.
14.Nyelvek és nyelvoktatás – helyzetelemzés és feladatok. A kisiskolás idegennyelv-oktatás dimenziói. Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, 1999: 54–59.
15.Nemzetségi tulajdonjelek az udmurtoknál. Néprajz és Nyelvtudomány, 1999: 183–196. ISSN 0586-3716
16.Egy régi kézirat: П. М. Сорокин: О материнстве, как основа рода, о родовых названиях и знаках собственности у вотяков, 1895. (A kézirat kritikai közzététele) Néprajz és Nyelvtudomány, 1999: 197–227
17.Bibliográfia a permi népek nyelvének, történetének és irodalmának ismeretéhez (1990–1999). Néprajz és Nyelvtudomány, 1999: 131–182. ISSN 0586-3716
18.A nyelvtörténet aktualitása. A Magyar Tudomány Napja Bács-Kiskun Megyei Tudományos Fórum. Kecskeméti Főiskola 1. 2000: 147–155.
19.Még egyszer az 1806-os udmurt nyelvű Miatyánk-fordításról. Néprajz és Nyelvtudomány. Mikola-emlékkönyv, 2001: 149–155.
20.Az udmurt igeragozás kérdéseihez. A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II. Magyar és finnugor alaktan. SZTE, Szeged, 2001: 113–119.
21.Az -sýk- marker alakja az egyes udmurt nyelvjáráscsoportokban. Пермистика 9: Вопросы пермской и финно-угорской филологии. Ижевск, 2002: 246–255
22.Об одном использовании удмуртского рефлексивного глагольного суффикса. CIFU IX, Pars V: Dissertaciones sectionum, Linguistica II, Tartu, 2001: 153–160.
23.Az argumentum elhagyása az udmurtban. Budapesti Uráli Műhely III. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2003: 84–95. ISBN 963 9074 33 0
24.Adalékok az antikauzatív/inchoatív igepárok tipológiájához az udmurt alapján. Mikola-konferencia 2002. Szeged, 2004: 85–90. ISBN 963 482 662 8
25.A rendszerkényszer egy érdekes példája: az udmurt nem láthatósági múlt paradigmájának története. AGTEDU konferencia kötet, 2003.
26.Az udmurt igeképzés egy formális modellje. Molnár Zoltán–Zaicz Gábor (szerk.) Permistica et uralica. Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. 2003: 145–158.
27.Az udmurtok. A Volga–Káma vidék finnugor népei. (szerk.: Pusztay János). Az Uraliszitikai Tanszék kiadványai 11., Szombathely, 2005: 73–109.
28.Szóképzés. Kozmács István–Sipőcz Katalin (szerk.): Uráli nyelvészet. Szeged, Bölcsész Konzorcium, 2006: 117–135.
29.A birtokos személyragozás és a birtokos szerkezetek. Kozmács István–Sipőcz Katalin (szerk.): Uráli nyelvészet. Szeged, Bölcsész Konzorcium, 2006: 41–65.
30.Россиысь пичи лыдъем финн-угор калыкъёслэн кылъёссы. Проблемы и перспективы функциониропания родных языков. Удмуртия, Ижевск, 2006: 44–51. ISBN 5 7659 0353 3
31.Kontextus és grammatikalitás – az udmurt akkuzatívusz használatáról. Grammatika és kontextus – új szempontok az uráli nyelvek kutatásában. Uralisztikai Tanulmányok 17. Budapest, 2007:156–165. ISSN 0238-6747, ISBN 978-963-463-938-1
32.Kis nyelvek – kis népek: kétnyelvűség, nyelvi jogok – tartozik ez ránk? Kisebbségek és népcsoportok Európája. Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2007: 133–143. ISBN 978-963-87-493-5-2.
33.Kisebbségi nyelvhasználat – anyaország nélkül (Az oroszországi kis finnugor népek nyelvhasználati problémái). Fórum Társadalomtudományi Szemle. 2008 (10) 3: 41–70.
34.A finngrisztika adóssága és lehetőségei a kétnyelvűségkutatásban. Fordítás – Nyelv – Irodalom – Társadalom. UKF, Nyitra. 2008: 81–86. ISBN 978-80-8094-426-1.
35.Az udmurt nemláthatósági múlt paradigmájának történetéhez. Forgács Tamás – Büky László (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei V. Szeged, Szegedi Tudományegyetem BTK – Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2008: 127–137 ISBN 978-963-482-862-4.
36.Az udmurt partikulákról. Navigare humanum est... Pusztay János hatvanadik születésnapjára. Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, Budapest, 2008: 131–136. ISBN 978 963 06 5434 0
37.Kétnyelvű szövegek fordításásnak problémái. Kétnyelvű szövegek egynyelvűeknek. Fordítás – kétnyelvűség. Nyelvészeti tanulmányok a fordítás elméletéről és gyakorlatáról, valamint a szlovák–magyar kétnyelvűséfről- Szerk.: Menyhárt József – Presinszky Károly. Nyitra, 2009: 59–63. ISBN 978 80 8094 620 3
38.Alaktani ismeretek oktatásának problémái. AGTEDU 2010, Kecskemét, 378-387. ISBN978-963-7294-87-7
Nemzetközi és hazai konferenciákon tartott előadások
1.Udmurt névtani kérdések. [Szekció előadás] Névtudomány és művelődéstörténet. IV. magyar névtudományi konferencia Pais Dezső születésének 100. évfordulóján, 1986. október 8–10.
2.Udmurt vorsudnevek. Előadás a Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Finnugor Nyelvészeti Tanszéke fennállásának 25. éves évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferncián, 1985.
3.Henkilönimien kysymyksiä votjakin kielessä. [Szekció előadás, finnül] Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum, Sessiones Sectionum. Debrecen, 1990.
4.Проблемы терминологии в удмуртском языке. Előadás [orosz nyelven] a Terminológia kérdései az uráli nyelvekben, Szombathely, nemzetközi konferencia, 1999. október 14–15.
5."Kis" nyelvek az ezredfordulón és az új évezredben. Előadás a Magyar Tudomány Napján, 1999. november 3. Kecskemét
6.Об одном использовании удмуртского рефлексивного глагольного суффикса [Szekció előadás] CIFU IX, Tartu, 2000.
7.Az inchoatív/kauzatív igepárok terminológiájához az udmurt alapján. Előadás az I. Mikola Tibor Emlékülésen, Szeged, 2002. január 7.
8.Argumentum elhagyása az udmurtban. Előadás a BUM3-on, Budapest, 2002. január 11.
Grammatikalitás vagy kontextualitás (az udmurt akkuzatívusz használatának problémájáról). Előadás a Grammatika és kontextus: új szempontok az uráli nyelvek kutatásában. Budapest, 2004. április 4-7. ELTE Finnugor Tanszék, konferencián
9.A gyökelmélet tarthatatlansága. Marácz László tételeinek cáfolata. Magyar Tudomány Napja, Kecskemét, 2004. november 8.
10.Происхождение суффикса -sýk- в удмуртском языке. [Szekció előadás] CIFU X, Joskar-Ola, 2005. augusztus 16.
11.Kisebbségi nyelvhasználat – anyaország nélkül (Az oroszországi kis finnugor népek nyelvhasználati problémái). [Szekció előadás] Regionális dialektusok és kisebbségi nyelvhasználat. Konferencia, 2005. október 20–21., Somorja, Szlovákia, Fórum Kisebbségkutató Intézet és Közép-európai Tudományok Kara, Nyitra.
12.Пичи калыкъёслэн кылъёссы – юрттысь анай кылъёстэк. [Plenáris előadás udmurtul] Emlékkonferencia Udmurtia fennállásának 85 éves évfordulójára. Anyanyelvhasználat és kultúra. Izsevszk, 2005. október 25–27. Az Udmurt Köztársaság Kulturális Minisztériuma
13.Kis finnugor népek új szótárai – problémák és feladatok (könyvbemutatóval). 2005. november 30. Előadás a Szegedi Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Munkabizottsága Nyelvészeti Műhelyében
14.A finnugrisztika adósságai és lehetőségei a kétnyelvűség-kutatásban. A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban I. Szekcióelőadás, Nyitra, 2005. december 9.
15.Nyelv és társadalom – egy veszélyeztetett nyelv példáján. Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia, Bük, 2006. október 10.
16.Tipológia a nyelvtörténetben. Tudomány ünnepe, Kecskemét, Ketif, 2006. november 9. (ppt, cikk)
17.A magyarról magyarra való fordítás felettébb szükséges voltáról. A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban II. Nyitra, 2006. november 30.
18.Szövegértés – szövegalkotás. A nyelvi képességek fejlődése és fejlesztése gyermekkorban konferencia, Kecskemét, Ketif, 2007. június 21-22. (ppt)
19.Kis népek – kis nyelvek. Kisebbségek és népcsoportok Európája konferenciasorozat 1., Hódmezővásárhely, Muravidéki Kör, 2007. augusztus 23. (ppt)
20.Magyar felsőoktatás Szlovákiában. Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia, Kecskemét, KF Kertészeti Kar, 2007. augusztus 27. (ppt)
21.Finn társadalom – finn oktatás. Kisebbségek és népcsoportok Európája konferneciasorozat 2. Párkány, Muravidéki Kör, 2007. szeptember 15. (ppt)
22.Mikszáth Kálmán kis európai nyelveken. Mikszáth Kálmán – hagyományok és értékek. Nemzetközi tudományos konferencia, Nagykürtös, Szlovákia, 2007. szeptember 27. (ppt)
23.Tagadás a finnugor nyelvekben. Tudomány ünnepe, Kecskemét, Ketif, 2007. november 9.
24.Sipőcz Katalin–Kozmács István–Szeverényi Sándor–Bíró Bernadett: A nyelvcsere és a grammatikai rendszer. A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei. Kolozsvár, 2008. május 23–24.
25.Egy kis finnugor nyelv az e-világ virtuális terében: az udmurt. 15. Élőnyelvi Konferencia. "Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák" Párkány, 2008. szeptember 4-6.
26.Когда умер Борис Гаврилов? XII Международного симпозиума «Диалекты и история пермских языков во взаимодействии с другими языками», посвященного 80-летию доктора филологических наук, профессора УдГУ, Заслуженного деятеля науки УР и РФ Ивана Васильевича Тараканова, 2008. október 21–22.
27.Kétnyelvű szövegek fordításának problémái. Kétnyelvű szövegek egynyelvűeknek. A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban IV. Fordítás és kétnyelvűség a nyelvben és az irodalomban. Nyitra, 2008. november 30.–december 1.
28.– Vanconé Kremmer Ildikó: Nyelvi mítoszok megléte szlovákiai és magyarországi magyar szakos egyetemisták körében. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem. 11th Summer School of Psycholinguistics, Balatonalmádi, 2009. május 24.– 2009. május 27.
29.History of Udmurt verb formation from typological aspect (poster). Universals and Typology in Word-Formation 16 – 18 August 2009. P. J. Šafárik University in Košice and the Slovak Association for the Study of English
30.Negation in Permic languages. New trends in Uralistics: typology, syntax, sociolinguistics. Szeged, 2009. szeptember 3–5.
31.A tagadás változatai a permi nyelvekben. Nyelvelmélet és kontaktológia. Műhelykonferencia 2009. november 17–18. PPKE BTK, Piliscsaba.
32.Fordítói gyakorlat(lanság)ok. A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban V. Fordítás és kétnyelvűség a nyelvben és az irodalomban. Nyitra, 2009. november 30.–december 1.
33.Kétnyelvű weboldalak kis nyelveken. Kazinczy nyomdokain – A nyelvújítástól a mai nyelvtervezésig. Konferencia Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján. Budapest, 2009. december 3.
34.Munkácsi Bernát és a magyar nyelvészeti terepmunka kezdetei. Emlékülés Hunfalvy pál születésének 200. és Munkácsi Bernát születésének 150. évfordulója alkalmából, MTA, Budapest, 2010. szeptember 20.
35.A finnugor nyelvrokonság egykor és ma. A Történelemtanárok Egyletének tudományos ülése, Budapest, 2010. október 9.
36.Alaktani ismeretek oktatásának problémái. AGTEDU 2010, Kecskemét, A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett 11. tudományos konferencia, 2010. november 4–5.
Cikkek irodalmi és egyéb folyóiratokban
1.Udmurt verselők a Duna partján. Forrás, 1983. 11. sz. 51–56. p.
2."... Egy Ossiánnal állandóul mérkőzhetik". Lönnrot és a Kalevala. Napjaink, 1984. 5. sz. 26–27. p.
3.Néptöredék a Duna sodrában. Adekále népköltészete. Forrás, 1984. 6. szám, 46–47. p.
4.A Kalevala énekesei. Forrás, 1985. 2. szám, 22–24. p.
5.Egy ismeretlen ismerős: Krisjanis Barons. Forrás, 1985. 12. szám, 24–26. p.
6.Keleti elemek a balti finn népek kultúrájában. Forrás, 1986. 11. sz. 48–51. p.
7.Turulmadarunk. Budapesti Könyvszemle 1994/1. 102.
8.Milyen nyelven és miről énekelnek a hunok? Az Atilla [!], Isten kardja rockopera szövegéről és egyebekről. Forrás, 1994. 6. június, 56–61.
9.Udmurt mesefigurák. Eső. Irodalmi lap. 2001. nyár IV. évf. 2. szám, 116–117. p.
10.Anyanyelvi oktatásunkról. Pedagógus Fórum (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Lapja) 2007. május 5. 6. p.
Könyvismertetések
1.Finn könyv a játékról (Pelit ja leikit. SKS, Helsinki, 1981). Forrás, 1985. 10. szám. 94–96. p.
2.Turulmadarunk. (Könyvismertetés és kritika: Dúcz László: A közöttünk élő turulmadár. Lakitelek, Antológia, 1993, 111 p. 2 t.) BUKSZ, 6. (1994. tavasz) 1. 102–104. p.
Műfordítások
1.Haavikko, Paavo: Vaskor. Ford.: Kozmács István. Budapest, Európa Kiadó, 1986. 125 p. (JAK füzetek, Műfordítások)
2.Liksom, Rosa: Sivár utak édenei (elbeszélés). Rakéta Regényújság, 1991. 9. szám (márc. 5.) 29. p.
3.Két udmurt népmese. Eső. Irodalmi lap. 2001. nyár IV. évf. 2. szám., 114–115. p.
4.Beszélgetés az udmurt-magyar irodalmi kapcsolatokról. Finnugor Világ, 2001. április, VI. évf. 1. szám, 14–19. p.
5.Ar-Szergi, Vjacseszlav: Lepkelelkek. Szombathely, Savaria Kiadó, 2005.
2011. február 18., péntek
2011. január 24., hétfő
Finnugor BA szak Nyitrán
A Nyitrai Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán a finnugor BA szak azzal a szándékkal jött létre, hogy alapképzésben is lehetőség legyen a Kárpát-medencében a finnugor nyelvészet tanulására. A szak elsősorban több nyelven ad megbízható nyelvtudást, azaz nyelvvizsgára felkészítő finn, észt vagy (nem magyaroknak) magyar nyelvtudást kínál alapfoktól, továbbá egy kisebb uráli nyelvnek az elsajátítását is biztosítja (udmurt és/vagy manysi). A szakon alapvetően nyelvészeti ismereteket oktatnak. A szak elvégzője angol vagy német nyelvtudással is rendelkezik majd, továbbá alapvető nyelvtudást szerez orosz nyelvből is.
A finnugor szak hallgatói a finn, észt és/vagy magyar kultúrtörténetet is elsajátítják, valamint megismerik az uráli nyelvek szociolingvisztikai sajátosságait és a veszélyeztetett nyelvek és népek sajátos problémáit, néprajzát, életkörülményeiket.
A szak elvégzői finn, észt vagy magyar, illetve angol/német nyelvtudásukkal az élet bármely területén megtalálják a helyüket: képesek magasszintű nyelvismeretet megkövetelő munkaköröket betölteni a kulturális vagy a gazdasági szférában, valamint tudományos tevékenységet végezni a veszélyeztetett finnugor nyelvekért, amennyiben tanulmányaikat MA szinten is folytatják (finnugor nyelvészet MA van Magyaroroszágon, Németországban, Finnországban, Észtországban).
A Közép-európai Tanulmányok Kara február 17-én, csütörtökön a nyílt napon várja az érdeklődőket, ahol személyesen is találkozhatnak a dékánnal, az oktatókkal, illetve a kar hallgatóival.
A képzéssel kapcsolatosan érdeklődni lehet:
dr. Baráth László tanulmányi dékánhelyettes úrnál (telefonon: 00 421 670 227, vagy e-mailben).
és
Sándor Veronikánál, a tanulmányi osztály vezetőjénél (telefonon: 00 421 670 221, vagy e-mailben).
Nyitrán tanul a szlovákiaik magyar egyetemisták legnagyobb része. Az egyetem most várja a jelentkezőket a közép-európai oktatási térség minden országából. Minden képzés államilag finanszírozott.
A finnugor szak hallgatói a finn, észt és/vagy magyar kultúrtörténetet is elsajátítják, valamint megismerik az uráli nyelvek szociolingvisztikai sajátosságait és a veszélyeztetett nyelvek és népek sajátos problémáit, néprajzát, életkörülményeiket.
A szak elvégzői finn, észt vagy magyar, illetve angol/német nyelvtudásukkal az élet bármely területén megtalálják a helyüket: képesek magasszintű nyelvismeretet megkövetelő munkaköröket betölteni a kulturális vagy a gazdasági szférában, valamint tudományos tevékenységet végezni a veszélyeztetett finnugor nyelvekért, amennyiben tanulmányaikat MA szinten is folytatják (finnugor nyelvészet MA van Magyaroroszágon, Németországban, Finnországban, Észtországban).
A Közép-európai Tanulmányok Kara február 17-én, csütörtökön a nyílt napon várja az érdeklődőket, ahol személyesen is találkozhatnak a dékánnal, az oktatókkal, illetve a kar hallgatóival.
A képzéssel kapcsolatosan érdeklődni lehet:
dr. Baráth László tanulmányi dékánhelyettes úrnál (telefonon: 00 421 670 227, vagy e-mailben).
és
Sándor Veronikánál, a tanulmányi osztály vezetőjénél (telefonon: 00 421 670 221, vagy e-mailben).
Nyitrán tanul a szlovákiaik magyar egyetemisták legnagyobb része. Az egyetem most várja a jelentkezőket a közép-európai oktatási térség minden országából. Minden képzés államilag finanszírozott.
2010. október 5., kedd
Vogul népköltési gyűjtemény
Munkácsi második oroszországi útja a manysik (vogulok) közé vezetett. Az itt gyűjtött anyagot tette közzé a Vogul népköltési gyűjteményben. A kötetek megtalálhatók az archive.org oldalán, innen egyenként megnézhetők.
2010. október 4., hétfő
A sajtó felelőssége tudományos ügyekben
A 22 éves Munkácsi Bernát Vámbéry könyvéről (A magyarok eredete, 1882.) írott kritikájának végén ezt olvashatjuk az 1883-as Nyelvőrben:"S ezzel befejezhetnők e nekünk is kellemetlen bírálatot, ha azon kedvezőtlen fogadtatással, mellyel e mű a szakértők körében találkozott, nem állna oly kirívó ellentétben azon rendkívüli lelkesülés, mellyel a sajtó és reklámja következtében a közönség fogadta. Nálunk mindenesetre örvendetes jelenség, ha valamely tudományos kérdés a közönség általános érdeklődését vívhatja ki, de sok okunk van hinni, hogy jelen esetben ezen érdeklődés nem tisztán a tudás kívánságából eredt, hanem onnan, hogy a kérdés megoldása a közönség tetszésének és szimpátiájának megfelelt. Pedig tetszés és szimpátia szerint ítélni valamely tudományos kérdésben, legenyhébben szólva igen gyermekes eljárás.
Még mielőtt megjelent volna Vámbéry műve, már hangzottak a dicsőítő frázisok és a vész hírei az eddigi nyelvtudományra, mikor pedig elhagyta a sajtót, napi lapjaink hangja valóságos örömujjongás volt, mintha a nemzet valami nyomasztó teher súlyától szabadult volna meg, s a megszabadító Vámbéry lett volna. Meggondolták-e azok az “irodalom-ismertető” urak, mit cselekesznek akkor, midőn valamely tudományos kérdésben, kellő ismeret hiányában, csupán a “nekem így tetszik” elvéből indulva ki ítéletet alakítnak, s ezen meg nem okolt ítéletet, mint pozitív tudományos eredményt, mint kész igazságot hirdetik a jó részint csakis tőlük tanuló laikus közönségnek? Helyes-e a népszerűség hajhászása ott is, ahol tisztán tudományos ügyről van szó? Nem inkább egyezik-e a sajtó méltóságával és feladatával, hogy olyan tudományos igazságoknak is elősegítse és terjessze általános ismeretét, melyek esetleg egyesek hiúságával vagy elfogultságával ellentétben állanak?"
Úgy látszik,semmi sem változik. Vagy talán felelős magatartás az, ahogy egyes sajtómunkások ma a magyar nyelv rokonságáról, a magyar nép történetéről megszólalnak, adást szerkesztenek?
Talán az egyik legdurvább közülük itt látható.
Nem vicces... Biztosak lehetünk benne, hogy ezt Vámbéry is elutasítaná.
Még mielőtt megjelent volna Vámbéry műve, már hangzottak a dicsőítő frázisok és a vész hírei az eddigi nyelvtudományra, mikor pedig elhagyta a sajtót, napi lapjaink hangja valóságos örömujjongás volt, mintha a nemzet valami nyomasztó teher súlyától szabadult volna meg, s a megszabadító Vámbéry lett volna. Meggondolták-e azok az “irodalom-ismertető” urak, mit cselekesznek akkor, midőn valamely tudományos kérdésben, kellő ismeret hiányában, csupán a “nekem így tetszik” elvéből indulva ki ítéletet alakítnak, s ezen meg nem okolt ítéletet, mint pozitív tudományos eredményt, mint kész igazságot hirdetik a jó részint csakis tőlük tanuló laikus közönségnek? Helyes-e a népszerűség hajhászása ott is, ahol tisztán tudományos ügyről van szó? Nem inkább egyezik-e a sajtó méltóságával és feladatával, hogy olyan tudományos igazságoknak is elősegítse és terjessze általános ismeretét, melyek esetleg egyesek hiúságával vagy elfogultságával ellentétben állanak?"
Úgy látszik,semmi sem változik. Vagy talán felelős magatartás az, ahogy egyes sajtómunkások ma a magyar nyelv rokonságáról, a magyar nép történetéről megszólalnak, adást szerkesztenek?
Talán az egyik legdurvább közülük itt látható.
Nem vicces... Biztosak lehetünk benne, hogy ezt Vámbéry is elutasítaná.
2010. október 2., szombat
A Magyar Nyelvőr első évfolyamai
A Magyar Nyelvőr alábbi évfolyamai megtalálhatók és elolvashatók az archive.org oldalon: 1872 1873 1874 1875 1876 1878 1880 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1900 1901 1902 1904 1905 1906 1907 1908
Az 1882-es kötetetben olvasható Munkácsi Bernát munkája öt részben az ugor-magyar és az altáji nyelvrokonság kutatásának, illetve az összehasonlító nyelvtudománynak a történetéről. Ebben az évfolyamban van az "ugor-török háborúban" írt cikkének 1. és 2. része. A 3. rész az 1883-as kötetben.
Az 1882-es kötetetben olvasható Munkácsi Bernát munkája öt részben az ugor-magyar és az altáji nyelvrokonság kutatásának, illetve az összehasonlító nyelvtudománynak a történetéről. Ebben az évfolyamban van az "ugor-török háborúban" írt cikkének 1. és 2. része. A 3. rész az 1883-as kötetben.
2010. október 1., péntek
A' Magyar Tudós Társaság alaprajza
és rendszabásai. Pesten 1831. Ezen a helyen olvasható el a Magyar Tudományos Akadémia elődjének alapszabálya fotómásolatban. (És itt is megtalálható.)
Közzétételét indokolja, hogy ez fontos dokumentum csak nehezen érhető el könyvtárakban. Munkácsi Bernát 1890-ben levelező, 1910-ben rendes tagja lett az akadémiának.Hogy milyen volt a magyar nyelvészet állapota a társaság megalakulása idején, azt megismerhetjük a Magyar Tudós Társaság nyertes nyelvészeti pályamunkáinak 1834-es és 1839-es kiadásában megjelent írások alapján, amik itt olvashatóak:Tartalma:1. kötet (1834)Csató Pál: Magyar nyelvbeli ragasztékok és szóképzők .........................Page n5
Nagy János: Magyar nyelvbeli szóalkotó 's módosító ragainak nyelvtudományi vizsgálata.........................................................................................................Page n1112. kötet (1839)Engel József: A' magyar nyelv gyökérszavai ...........................................Page n201
Nagy János: Tiszta magyar gyökök ...........................................................Page n329
Közzétételét indokolja, hogy ez fontos dokumentum csak nehezen érhető el könyvtárakban. Munkácsi Bernát 1890-ben levelező, 1910-ben rendes tagja lett az akadémiának.Hogy milyen volt a magyar nyelvészet állapota a társaság megalakulása idején, azt megismerhetjük a Magyar Tudós Társaság nyertes nyelvészeti pályamunkáinak 1834-es és 1839-es kiadásában megjelent írások alapján, amik itt olvashatóak:Tartalma:1. kötet (1834)Csató Pál: Magyar nyelvbeli ragasztékok és szóképzők .........................Page n5
Nagy János: Magyar nyelvbeli szóalkotó 's módosító ragainak nyelvtudományi vizsgálata.........................................................................................................Page n1112. kötet (1839)Engel József: A' magyar nyelv gyökérszavai ...........................................Page n201
Nagy János: Tiszta magyar gyökök ...........................................................Page n329
2010. szeptember 23., csütörtök
150 éve született Kunos Ignác
Munkácsi Bernát legjobb barátja. Megemlékezés olvasható róla
itt a Nyelv és Tudomány oldalán
itt a Nyelv és Tudomány oldalán
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)