Vogul népköltési gyűjtemény

Munkácsi második oroszországi útja a manysik (vogulok) közé vezetett. Az itt gyűjtött anyagot tette közzé a Vogul népköltési gyűjteményben. A kötetek megtalálhatók az archive.org oldalán,

innen egyenként megnézhetők.

A sajtó felelőssége tudományos ügyekben

A 22 éves Munkácsi Bernát Vámbéry könyvéről (A magyarok eredete, 1882.) írott kritikájának végén ezt olvashatjuk az 1883-as Nyelvőrben:

"S ezzel befejezhetnők e nekünk is kellemetlen bírálatot, ha azon kedvezőtlen fogadtatással, mellyel e mű a szakértők körében találkozott, nem állna oly kirívó ellentétben azon rendkívüli lelkesülés, mellyel a sajtó és reklámja következtében a közönség fogadta. Nálunk mindenesetre örvendetes jelenség, ha valamely tudományos kérdés a közönség általános érdeklődését vívhatja ki, de sok okunk van hinni, hogy jelen esetben ezen érdeklődés nem tisztán a tudás kívánságából eredt, hanem onnan, hogy a kérdés megoldása a közönség tetszésének és szimpátiájának megfelelt. Pedig tetszés és szimpátia szerint ítélni valamely tudományos kérdésben, legenyhébben szólva igen gyermekes eljárás.

Még mielőtt megjelent volna Vámbéry műve, már hangzottak a dicsőítő frázisok és a vész hírei az eddigi nyelvtudományra, mikor pedig elhagyta a sajtót, napi lapjaink hangja valóságos örömujjongás volt, mintha a nemzet valami nyomasztó teher súlyától szabadult volna meg, s a megszabadító Vámbéry lett volna. Meggondolták-e azok az “irodalom-ismertető” urak, mit cselekesznek akkor, midőn valamely tudományos kérdésben, kellő ismeret hiányában, csupán a “nekem így tetszik” elvéből indulva ki ítéletet alakítnak, s ezen meg nem okolt ítéletet, mint pozitív tudományos eredményt, mint kész igazságot hirdetik a jó részint csakis tőlük tanuló laikus közönségnek? Helyes-e a népszerűség hajhászása ott is, ahol tisztán tudományos ügyről van szó? Nem inkább egyezik-e a sajtó méltóságával és feladatával, hogy olyan tudományos igazságoknak is elősegítse és terjessze általános ismeretét, melyek esetleg egyesek hiúságával vagy elfogultságával ellentétben állanak?"

Úgy látszik,semmi sem változik. Vagy talán felelős magatartás az, ahogy egyes sajtómunkások ma a magyar nyelv rokonságáról, a magyar nép történetéről megszólalnak, adást szerkesztenek?

Talán az egyik legdurvább közülük  itt látható.

Nem vicces... Biztosak lehetünk benne, hogy ezt Vámbéry is elutasítaná.

A Magyar Nyelvőr első évfolyamai

A Magyar Nyelvőr alábbi évfolyamai megtalálhatók és elolvashatók az  archive.org oldalon:

 1872  1873  1874  1875  1876  1878

 1880  1882  1883  1884  1885  1886  1887  1889

 1890  1891  1892  1893  1894  1895  1896  1897  1898

 1900  1901  1902  1904  1905  1906  1907  1908

Az 1882-es kötetetben olvasható Munkácsi Bernát munkája öt részben az ugor-magyar és az altáji nyelvrokonság kutatásának, illetve az összehasonlító nyelvtudománynak a történetéről. Ebben az évfolyamban van az "ugor-török háborúban" írt cikkének 1. és 2. része. A 3. rész az 1883-as kötetben.

A' Magyar Tudós Társaság alaprajza

és rendszabásai. Pesten 1831.

Ezen a helyen  olvasható el a Magyar Tudományos Akadémia elődjének alapszabálya fotómásolatban. (És  itt is megtalálható.)

Közzétételét indokolja, hogy ez fontos dokumentum csak nehezen érhető el könyvtárakban. Munkácsi Bernát 1890-ben levelező, 1910-ben rendes tagja lett az akadémiának.

Hogy milyen volt a magyar nyelvészet állapota a társaság megalakulása idején, azt megismerhetjük a Magyar Tudós Társaság nyertes nyelvészeti pályamunkáinak 1834-es és 1839-es kiadásában megjelent írások alapján, amik itt olvashatóak:

Tartalma:

1. kötet (1834)

Csató Pál: Magyar nyelvbeli ragasztékok és szóképzők .........................Page n5
Nagy János: Magyar nyelvbeli szóalkotó 's módosító ragainak nyelvtudományi vizsgálata.........................................................................................................Page n111

2. kötet (1839)

Engel József: A' magyar nyelv gyökérszavai ...........................................Page n201
Nagy János: Tiszta magyar gyökök ...........................................................Page n329